A vásárhelyi foci története
1912. Megalakul a “Munkás” – Hódmezővásárhely Munkás Testedző Egyesület (HMTE) – labdarúgó szakosztálya. Az első meccsét a szegedi MTE ellen játszotta augusztus 11-én. A két világháború között több futball csapatot (is) működtető kisebb sport klub is alakul, illetve egyesül (HTK, VAC, SAS, VTK, Bercsényi, Téglagyár, NOR-COC).
1920.Az első világháború okozta országos bénultságból feléledve Vásárhelyen Dr. Beretzk Pál, Bangha Sámuel, Varga József életre hívja a Hódmezővásárhelyi Torna és Vívó Egylet – az 1888.március 31-én alakult HTVE – labdarúgó szakosztályát. A csapat gerincét a fuzionáló VAC adja: Meszesán András, Gullay György, Rácz Lajos, Orosz Sándor, Tószögi Sándor, Kass Károly, Lovassy István, Bajkay Lajos, Császár József, Szabó Kőrösi Ferenc, Gyulai Viktor, Faragó János, Kurucz István, Marton István, Molnár Pál, valamint Sternót, Csende, Zsótér, Péterfi, Gedai, Splika, Oláh.
1923.május 20. Átadják az Erzsébet-kertben a Munkás új pályáját. 1927-re elkészül a 800 férőhelyes fedett tribün is.
1943. Nemzeti Bajnokság “B”, a Zrínyi csoportban a Hódmezővásárhelyi TVE a 10. helyen végez.
1944. NB II Déli csoportban a HTVE a 10. helyen végez.
1945. Megalakul a kérész életű HTSE (Hódmezővásárhelyi Testvériség Sport Egylet) is labdarúgás, asztaltenisz és nagypályás kézilabda szakosztállyal. Márciusban edzőmérkőzést játszanak a Munkással, áprilisban Szentes csapatával, de a május 13-án induló bajnokin már a Munkás indul és győzi le a Tisza csapatot 2:0-ra. HMTE: Ébner – Benyhe, Polyák – Szűcs, Cserna, Bíró – Mucsi, Tóth II, Porkoláb, Gábor, Babolcsay.
A Vívó is újra alakul, októberben már 2:2-es döntetlent ér el a Munkással. HTVE: Krasznai – dr.Kovács, Szűcs M – Szabó, Tóth S, Bíró – Szűcs II, Bozó, Gábor, Oláh, Török. HMTE:Kovács I – Kőrösi, Rózsovics – Dékány, Kecskés, Kovács II – Baksa, Porkoláb, Mucsi, Joó, Szamocseta.
1947. A Munkás az NB II-be jutásért játszik a Csongrádi Barátsággal. Nem sikerül feljebb jutni…
1948. NB III-as hódmezővásárhelyi rangadó, Munkás – Vívó 2:1.
1949. A HTVE és a HMTE egyesül, az új nevük: Hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Munkás Testedző Egyesület. A HSZMTE 5:0-ra legyőzi a szintén NB III-as szegedi SZVSE-t.
1950. Több kisebb helyi egyesület alakul az ötveses években majd néhány év múlva megszűnnek illetve fúzionálnak (KASE, Fáklya, Lendület, Bástya, Törekvés, Vörös Meteor, HSZMTE, Vasas-Metripond, stb.) A Hódmezővásárhelyi SzMTE a Nemzeti Bajnokság III Szeged-Kiskunhalas csoportjában az ötödik helyen végez.
1954. Elkezdődik a városi stadion építése.
1957. Az NB III-as bajnokságban három vásárhelyi csapat is küzd: MÁV HMTE, Mérleggyári Vasas, H Dózsa.
1958. Elkészül a stadion.
1961. NB III Délkeleti csoport: 8. hely, a HMTE megszűnik – MEDOSZ néven tevékenykednek tovább.
1965. A MEDOSZ feljut az NB III-ba.
1967. A MEDOSZ újra feljut az NB III-ba, míg a Hódmezővásárhelyi Vasas a 7. helyen végez a megyei I.o. bajnokságban.
1968. NB III Délkeleti csoport: 3. hely.
1969. NB III Délkeleti csoport: 6. hely.
1972. NB III-as bajnoki METRIPOND – Makói Spartacus 1:0
1974. Egyesül a HÓDGÉP és a METRIPOND: HMSE néven. A labdarúgó csapatnak a megyei első osztályban kell kezdenie. A klub színei: piros – kék.
1977. Ismét NB III-as mérkőzés, HMSE – Salgótarjáni Síküveggyár 1:1, 2800 néző. HMSE:Oláh – Sisa, Lancsa, Gábor, Csala – Antal, Bunda – Káplár – Kovács, Török, Nagy L.
1978. Megszűnik az NB III, helyette három NB II-es csoport alakul. HMSE – LEHEL SC 2:1 (1:1). 5500 néző. Góllövőink: Magyar, Bálint dr.
1979. NB II Keleti csoport: 12.hely.
1980. Eger – HMSE 2:0, Játékosok: Bugyik – Kántor, Bálint dr.,Lancsa, Magyar, Fehér, Feleki, Zielbauer (Olasz), Simai Pethő (Nádasdi), Stark. Ezzel az eredménnyel harmadik helyezést ér el a csapat az NB II-ben.
1981. NB II Keleti csoport: 3.hely.
1982. NB II Keleti csoport: 3.hely.
1983. Hódgép-Metripond SE 6. helyen zár a bajnokságban.
1984. NB II: 5. hely. A HÓDGÉP megszünteti az egyesület támogatását, így új név a METRIPOND SE.
1985. Nemzeti Bajnokság II: 12. helyen végez a Metripond.
1986. Nemzeti Bajnokság II: 8. hely.
1987. NB II: 8. hely.
1991. Megszűnik Metripond SE, megalakul a HLC, amely 5 évig funkcionál.
1993. NB III Alföld csoport: 3. hely.
1994. A vásárhelyi csapat megnyeri az NB III Alföld csoportját így ősszel az NB II-ben kezd.
1995. Hódmezővásárhelyi VFC a 14. helyen végez a NB II Keleti csoportjában.
1996. A csapat kiesik a Nemzeti Bajnokság II Keleti csoportjából. A Vívó pár hónap után egyesül a Hódmezővásárhely Astra csapatával. Kék – sárga innentől a klub színei.
1997. NB III Alföld csoport: 10. hely.
1998. NB III Alföld csoport: 5. hely. Az Astra helyén megalakul a Hódmezővásárhelyi Futball Club (HFC).
1999. NB III Alföld csoport: 4. hely.
2000. NB III Alföld csoport: 2. hely.
2001. NB III Alföld csoport: 9. hely.
2002. nyara: az egyesület anyagi csődben, az új klubvezetéssel a HFC a “nulláról” folytatja az NB III-as bajnokságban.
2005. NB III Alföld csoport: 8. hely
2006. NB III Alföld csoport: 9. hely.
2007. NB III Alföld csoport: 2. hely, de anyagi okok miatt nem vállalja az egyesület a másod osztályban az indulást.
2008. NB III Alföld csoport: 11. hely. Új, világítással ellátott műfüves edzőpálya a salakos helyén.
2009. NB III Alföld csoport: 6. hely.
2010. NB III Alföld csoport: 7. hely.
2011. NB III Alföld csoport: 10. hely.
2012. NB III Alföld csoport: 11. hely. Megkezdődik a stadion felújítása.
2013. A HFC kiesik a NB.III-ból. Az utánpótlás csapatok viszont, jó évadot zárnak.
2014. A megyei I.osztályban 6.helyen végez a HFC. A füves pályák felújítása befejeződik és átadják az új 60x40méteres világítással ellátott műfüves pályát.
2015. A HFC veretlenül nyeri meg a megyei I.osztályt és feljut az NB III-ba. Az új öltöző épület átadásra kerül és elkészül a nagy műfüves pálya borításának cseréje valamint a 64×44 méteres új műfüves pálya.
Források: Szabó Ernő “100 éves Vásárhely Sportja”, 1988.; magyarfutball.hu
