Megállt, de legalábbis nagyon lelassult a sport- és így a futballélet is hazánkban. A Hódmezővásárhelyi FC ennek ellenére igyekszik alkalmazkodni a jelenlegi helyzethez, edzőink továbbra is dolgoznak és segítik a sportolók fejlődését. Horváth Zoltán klubelnökkel beszélgettünk.
Mi történik most a Hódmezővásárhelyi Futball Clubnál?
Horváth Zoltán: „Igazság szerint nagyon szíven ütött minket ez a dolog, hiszen egy felépített rendszer működése omlott össze pillanatok alatt. Természetesen nem ez a legfontosabb ebben a helyzetben, hanem az, hogy a veszélyhelyzet mihamarabb véget érjen és lehetőleg minél kevesebb veszteséggel záruljon ez a szomorú történet. Viszont mi, a futball oldaláról, elég komolyan megsínylettük a veszélyhelyzet kihirdetését. A március 15-i, vasárnapi nap voltak az utolsó bajnoki mérkőzések. Azután a Magyar Labdarúgó Szövetség felfüggesztette a bajnokságokat és mi is felfüggesztettük az edzéseket. A döntést abszolút megértem és el is fogadom, hiszen nincs fontosabb annál, hogy túl legyünk ezen a krízis helyzeten, minél kevesebb veszteség árán. Viszont a sport, ezen belül a labdarúgás egy olyan dolog, amihez fizikai jelenlét szükséges, akkor lehet leginkább a fejlődést biztosítani a gyerekek számára. Mindenesetre próbáltunk alkalmazkodni a helyzethez. Az edző kollégák online edzésprogramok készítésével, online kapcsolattartáson keresztül napi kontaktban vannak a csapataikkal. Minden hétre megkapják az utánpótlás sportolók és a felnőttek is az egyéni edzésfeladatokat. Szerencsére a modernkor lehetővé teszi azt, hogy direktben kapcsolatot tudjunk tartani a játékosokkal. Vannak egyéni edzésmódszerek, edzéstervek, amelyek használhatóak és igenis el tudják akár egy panellakásban is végezni a feladatokat a játékosok. Nem olyan ez, mintha a közösség együtt edzene, az egész csapat együtt mozogna. Taktikai elemeket, különböző játékszituációkat, a csapatjátékot így nem lehet fejleszteni, viszont az egyéni képzés is nagyon jelentős dolog és most erre feküdtünk rá, ahogy vélhetően az összes többi labdarúgó egyesület is, hiszen más lehetőségünk nincs.”
Visszacsatolás is van a játékosok részéről, hiszen az egyesületnél jelentős az utánpótlás játékosok létszáma.
Horváth Zoltán: „A legkisebbektől, U7-től kezdve, egészen az ifi csapatig, a felnőttekig bezárólag mindenki megkapja az egyéni edzésprogramját. Az edzők kérik a gyerekeket, szülőket, hogy igazolják vissza, hogy elvégzik a munkát, fotók, videók visszaküldésével. Ez sok esetben már egész jól működik, de nyilván vannak még hiányosságok. Várjuk, hogy minden szülő, minden gyerek küldje vissza az elvégzett munkáról az anyagot. Tudom, hogy nem könnyű, hiszen az iskolai kötelezettségeknek is meg kell felelni és mivel a tanulás és az oktatás is otthonról történik, így igen leterheltek. Nem elsősorban a gyerekek, hiszen ők szinte ugyanazt a munkát végzik, amit az iskolában vagy a sportpályán is, inkább a szülők és nekik szeretnék ezúton is köszönetet mondani azért az áldozatos munkáért, amit mind az oktatásban, mind a sport részében is kivesznek a gyereknevelésből. Mellette adott esetben még nem is tud otthon maradni, dolgoznia kell, így ez a szülőkre ró nagy terhet. Viszont úgy látom, hogy mindenki próbál alkalmazkodni, a sportolóink és a szüleik is és mindenki azon van, hogy a legjobbat hozza ki magából.”
Arról esetleg vannak már információk, hogy mikor térhet vissza a régi kerékvágásba az egyesületnél a munka?
Horváth Zoltán: „Jövőbe látó lennék, ha meg tudnám mondani, hogy meddig áll fenn a veszélyhelyzet, hogy mikor lesz vége. Csak bizakodni tudok abban, hogy az őszi felkészülést már el tudjuk végezni, de abban szinte biztos vagyok, hogy a bajnokságok idén nem fognak tudni folytatódni és talán az iskolák és óvodák sem nyitnak ki, bár bízom benne, hogy nem lesz igazam.”